Tényleg megvéd a magzatvédő vitamin?

Minden anyuka a legjobbat szeretné a gyerekének. Így mivel sokszor hallottam már arról, hogy ez milyen fontos, az én első utam is a patikába vezetett, amikor megtudtam, hogy egy kis alien növekszik bennem. Kérdezősködtem, hogy milyen típusú magzatvédő vitaminok vannak, milyen különbségek vannak árban és beltartalomban. Kicsit csalódott voltam, amikor a patikus néni nem igazán volt képben és semmi használható információval nem szolgált arról, hogy érdemes-e megvenni a másfélszer drágább készítményt, vagy sem. Arról sem tudott semmi újat, többet mondani, hogy mire is valók ezek a vitaminok. Így vettem egy közép árkategóriásat és elkezdtem utánaolvasni a témának. Arra jutottam, hogy amellett, hogy még a magzatvédő vitaminok is az elavult ajánlások szerinti mennyiségeket tartalmazzák, 2 fontos elemet kell, hogy biztosítsanak elegendő mennyiségben.

1. Folsav:
A magzatvédő vitaminok közül a legfontosabb a B11 (ennek természetes, táplálékban lévő formája a folát, míg a gyógyszertárban kapható mesterségesen előállított formája a folsav), de a B12-, B2- és B6-vitamin fejlődési rendellenességeket kivédő hatása is igazolt. Azt írják, a koraterhességben sok kellemetlenséget okozó terhességi émelygés, hányinger és hányás előfordulása számottevően csökkent. Mivel nincs összehasonlítási alapom, hogy egyébként milyen erősek lettek volna ezek a tünetek, de kétségtelen, hogy nem voltak vészesek. Az már más kérdés, hogy van olyan elmélet, ami szerint ez nem annyira jó dolog. Állítólag a magyar nők átlag napi 0,16 mg folsavat fogyasztanak, elsősorban a zöldségek révén. Viszont a fejlődési rendellenességek kivédéséhez naponta 0,66 mg-ra van szükség. A hiányzó 0,50 mg pótlásához 15 tányér spenótot kellene mindennap elfogyasztani, így mindenképpen szükséges a táplálék kiegészítése. A legtöbb szakember egyedül a folsavat ajánlja. A magzatvédő vitaminok között valóban ez a legfontosabb komponens, de a folsav önmagában az agy- és koponyahiány, ill. a nyitottgerinc-eseteknek csak 60-70%-át képes kivédeni. A nemzetközi ajánlás szerint egészséges terheseknek 1 mg-nál több folsavat nem helyes szedni a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében. Más források pedig még napi 4 mg-ot is ajánlanak emelkedett kockázat esetén (előző terhességben vagy családban előforduló velőcső-záródási rendellenesség, egyes anti-epileptikumok szedése mellett, késői gyermekvállalók és dohányosok esetében)

2. D vitamin:
A legújabb kutatások szerint a terhesség alatt napi 2000-10 000 NE D vitamin szedése szükséges naponta ahhoz, hogy a normál D vitamin vérszint fenntartható legyen.
A vizsgálatok szerint az újszülöttek vérében a D vitaminnak az anya vérszintjének 50-60%-a mérhető. Vagyis az anya D vitamin ellátottsága erősen meghatározza a magzat D vitaminszintjét. Az átlagos magzatvédő vitaminok napi 400 NE D vitamint tartalmaznak, amit a maximumnak tartanak bármilyen helyzetben, és azt hihetnénk, hogy, ez rendben van. Valójában napi 1000 NE is csak a D vitaminhiányos állapot konzerválására volna elég. Elég furcsa, hogy ugyanannyi D vitamint ajánlanak egy 60 kilós terhes nőnek, mint egy másfélkilós koraszülött csecsemőnek. Ez a dózis nem segít azoknak a gyermekkori járványszerűen terjedő betegségeknek a leküzdésében, amelyek szoros kapcsolatban állnak a terhesség alatti D vitamin hiánnyal: az asztma, az autoimmun betegségek, s mint nemrég beszámolt róla a legnagyobb gyermekgyógyászati lap, az autizmus. Bruce Hollis, a Dél-Karolina Orvosi Egyetem professzora kimutatta, hogy a terhes és szoptatós anyáknak minimum 5000 NE, nem pedig 600 NE szükséges.

Mindezeket figyelembe véve egyrészt elkezdtem napi kettőt szedni a gyógyszertárban vásárolt magzatvédő vitaminból, másrészt kerestem a megfelelő alternatívát. Amit találtam, az drágábbnak tűnik, mint a 3500 forint körüli átlagáras készítményeknél, de ha arra gondolok, hogy ebből még a napi két tabletta sem fedezi a szükségleteinket, akkor rögtön nem akkora a különbség.

Nektek mi a véleményetek?