A hibákból tanulni jó, avagy megint egy darabig nem megyek kínai büfébe

Az ígértem az elején, hogy mindig őszinte leszek. Úgyhogy elmesélem, sőt töredelmesen bevallom, tegnap elcsábultam egy kínai büfé előtt egy gung bao csirkés menüre. Alapvetően elég érdekes a kis krumpli érdeklődése az ételek terén, mert imádja az indiait, a nepálit, mindent, ami nem hagyományos. fűszeres. Így sok-sok kísértésnek vagyok kitéve.
Szóval úgy vagyok én ezzel a kínaival, mint a pattogatott kukoricával, meg a sajtburgerrel. Évente, kétévente egyszer eszem, és utána eszembe sem jut. Aztán valahogy mindig van időközönként egy pillanat, amikor nem bírom ki, hogy ne egyek ilyesmit.

De szerintem ennek is van értelme, mint a terhességi hányásnak, mert mindig tanulok belőle és egyre ritkábban jönnek rám ezek a "rohamok", mivel midig nagyon rosszul vagyok ezektől. Így jártam tegnap is. Szóval mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy az én káromon okuljon, ne a sajátján!