Az egész várandósság alatt megengedő paleolit elvek szerint táplálkoztam. Megengedőbben, mint egyébként, azaz lecsúszott naponta egy, jó minőségű vajas kifli. Illetve előfordult, hogy egy-egy túró rudi is. Ezzel együtt viszont minimális cukrot, semmilyen rágcsát, és más egyéb gabonát, vagy tejterméket nem ettem. Viszont csak a pénztárcám szabta határát a gyümölcs mániámnak. Nem is tudom, mi lett volna, ha télen vártam volna Esztert.
Az első hat hónapban 4 kilót híztam körülbelül, és a 38. hétre, amikor megszületett 9 kilónál tartottam. Végig azt kellett hallgatnom a védőnőtől: Kismama, nagyon tartja a súlyát... - enyhén rosszalló hangsúllyal. Ha ismerősök, vagy ismeretlenek megtudták, hogy hány hónaposak vagyunk, akkor csak annyit mondtak, hogy nagyon kicsi vagyok. Volt, aki egyenesen fogyókúrával vádolt. Egy darabig próbáltam magyarázni, hogy nem nekem kell nőni, hanem Eszternek és az ő súlya több, mint rendben van minden vizsgálat szerint. A vége felé meg már csak legyintettem.
Sokan bölcsen genetikával magyarázták a jelenséget, de anyukám velem 25 kilót, öcsémmel 30 kilót hízott. A fogyókúra sem stimmelt, mert gyakorlatilag folyton ettem. Ami fontosnak látszik viszont, hogy már a megengedő paleolit mellett is egészséges (3700 gr, 54 cm) gyerkőcök születnek, és a kismamák is egészségesek maradnak. Nincs terhességi cukorbetegség, kevés a vizesedés, nincs magas vérnyomás stb. A szülés után pedig a szoptatás elvitte azt a fennmaradó 3-4 kiló pluszt egy hét alatt, és most meg soványabb vagyok, mint előtte, mert hiába eszem megint állandóan, tejet gyártok a nap 24 órájában. Így újabb csodálkozó emberekkel találkozom, akik nem értik...
A várakozás elején meghívott Mezei Elmira egy paleolit klubba, ahol a terhesség volt a téma. Ott voltak anyukák, akik azt mondták, hogy ez idő alatt nem merték bevállalni a paleolit étrendet, pedig máskor eszerint élnek. Nekik, és mindenkinek üzenem, hogy nyugodtan! Csak a furcsálló tekintetekkel kell megküzdeni, meg a védőnőkkel, de érdemes!
